Hosszas szervezkedés után tegnap végre sikerült beszélnünk egy írországban praktizáló magyar gyermekorvossal, aki végre-valahára minden igényt kielégítően megválaszolta a terhesgondozással, szüléssel illetve a szülést követő időszakkal kapcsolatos kérdéseinket. Muszáj ideírnom a hölgy nevét, mert hálával tartozunk Neki kedvességéért: Dr. Gordos Mária.
Megtudtuk, hogy minden eddigi információnkkal ellentétben semmi okunk aggodalmaskodni az írországi terhesgondozással kapcsolatban, noha valóban eltérést mutat a magyarországi protokollal összehasonlítva. De talán ez a legfontosabb az egész történetben: FELESLEGES ÖSSZEHASONLÍTANI. Mária négy éve praktizál Írországban, s már a beszélgetésünk elején elhangzott a szájából egy olyan mondat, amitől mázsányi kövek zúdultak le a szívünkről: "Ha most szülnék, akkor Írországot választanám a szülés helyszínéül, s nem Magyarországot."
Szóval itt, Írországban is vannak jó szakemberek, színvonalas kórházak, szülésre felkészítő tanfolyamok, apás szülés, 3D és 4D ultrahang-vizsgálat ( amikor csak akarjuk! ), vődőnői szolgálat, etc., etc. Ja igen, hogy akkor honnan a sóhajból szedtük a "negatív" információkat? Kell-e mondanom, hogy az írországi - örökké elégedetlen - magyaroktól. Na, innentől kezdve ez az információforrás felejtőssé válik, átállunk kézi vezérlésre, ami némi szervezkedéssel jár ugyan, de hát mindent, és tényleg mindent a nagy cél érdekében. A következő hét feladata, hogy felvegyük a kapcsolatot a Cork-i egyetemi kórházzal, amit a doktornő javasolt. Ez autópályán kábé egy órányira van tőlünk, a terhességi vizsgálatokat ott szeretnénk elvégeztetni, s ha minden jól megy, akkor jó eséllyel a szülés is ott zajlik majd. Aggodalomra semmi ok, hiszen ha hirtelen kell majd bevonulnunk szülni, akkor - akár mentővel is - a közelben van a Clonmel-i megyei kórház, ahol szintén minden feltétel adva van, és ami a legjobb, közömbös számukra, hogy a terhesgondozást nem ők végezték, ettől függetlenül alapértelmezésként jár a maximális ellátás mind az anyukának, mind a kisbabának. Azért ezt jó tudni.
Kíváncsian várjuk, hogy a fentiek alapján akkor mik is lesznek a személyes tapasztalataink az írországi terhesgondozással, szüléssel kapcsolatban, mindenestre legalább eljutottunk abba az állapotba, hogy ne várjuk az indokoltnál nagyobb aggodalommal Pöttöm születését. Szerencsére az is kiderült, hogy Zsuzsinak is csak addig kell ebben az állapotban dolgoznia, amíg tudja vállalni az ezzel járó mindennapos kihívásokat, hiszen itt is ismerik a veszélyeztetett terhes fogalmát, betegállományba veszik, ha már kockázatossá válik a jelenlegi munkája. Ez nagyon megnyugtató, hiszen nap mint nap lemarom magam az aggodalomtól
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése