Bizony, ez így igaz s nagyszerű érzés, hogy Zsuzsinál is folyamatban van ez a dolog; öröm látni, hogy milyen odafigyeléssel viseltetik a kis pocaklakó iránt, simogatja, becézgeti. Szeretem, ahogyan szereti ;-) Egyelőre dolgozik még a kismama, aggódom is rendesen, de megbízok benne, hiszen megbeszéltük, hogy a Bébi az első, csak addig fog dolgozni, amíg minden feltétel egyben van ehhez: fizikailag, lelkileg bírja, a munkaadója és munkatársai odafigyeléssel vannak iránta, a lehetőségekhez mérten kímélik. Ezidáig így is van, meg talán kifelé megy már a maci a málnásból, lassan vége a szezonnak, ellenben nyakunkon a tavasz, nyílnak a kerti virágok, csiripelnek a kiscsikók... azért ez egy igazi "johir".
Közben én gyermekversek, mondókák és dalok után kutakodok a Neten, mondván soha sincs elég korán elkezdeni a kommunikációt a Pöttömmel. Persze jó lenne, ha majd idővel Ő is Tankcsapda fan lenne, de egyelőre beérem néhány aprócska, terelgető lépéssel a zenei ízlésének formálása vonatkozásában, például elkezdtem Neki szavalni, valahogy eképpen: "Nemes Nagy Ágnes: Rock A Nevem..." Vagy: "Bóbita, bóbita pogózik az első sorban..." Azt gondolom, hogy ez kezdetnek nem is rossz, talán még a Csillag Születik-ben is megérne egy próbát. Áááá, csak viccelek ám, arról már régen letettem, lévén Zsuzsi elég kemény kritikával illet minden egyes alkalommal, amikor énekelni kezdek. Persze ki tudja, meglehet csak az irígység beszél belőle, mindenesetre a családi béke érdekében a Pöttömmel történő direkt kommunikációnál maradok inkább a szavalásnál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése