Március 28-án, hétfőn megkapta Aidan a következő adagját oltásból. ( 6 az 1-ben + MenC ) Mindkét combjába kapott szurit, nagyon jól viselte, éppen csak a nővérkétől kapott frászt, de aztán túltette magát rajta. Nem lázasodott be tőle ( mármint a szuritól ), éppen csak egy kicsit volt levert, aluszékony.
Amúgy gyönyörűen fejlődik, napról napra nyílik az értelme, amit igen jó érzés megtapasztalni. Kíváncsi, érdeklődő, már lehet vele viccelődni. Legújabb szokása a sikongatás, ezt gyakran alkalmazza hangulatának kinyilatkoztatása céljából.
A másik jelentős változás az eddigi csecsemős viselkedéshez képest, hogy mindenáron fel akar ülni, illetve ülve akar maradni. Általában marad is, elég hosszú ideig tartja magát, nézelődik, "beszélget", aztán ha megunja akkor némi riadalmat keltve bennünk előrehajlik egészen az orráig - mármint Zsuzsi szerint. Erre én azt szoktam válaszolni Zsuzsinak, hogy hiszem ha látom, mert lehet, hogy hülye vagyok, de azért okos nem. Így beszélgetünk, némiképp tartva attól, hogy Aidan ilyen közegben fog felcseperedni. Szóval ezt az orráig előrehajló Aidant még nem sikerült fotó formájában megörökíteni, úgyhogy marad ez az "olvasós" kép.
Isti, a névtelen megjegyző én vónék.
VálaszTörlésKriszti